1687.12.17-n szabadult fel Eger a török uralom alól. 1695.02.06-n Fenessy féle transactio létrejött. Ez a város és a földesúr közötti egyezményt jelenti - Eger város, a szabad királyi városokhoz hasonló privilégiumokat kapott.
Az 1700-as első éveket a Rákóczi szabadságharc eseményei színezik.
Telekessy püspök, az Egerben működő Jezsuita Szerzetesrend számára támogatásul 1714-ben létrehozta az Egri Jezsuita Patikát.
1715-től gróf Erdődy Gábor lesz Eger püspöke. Nevéhez fűződik az Egri Szeminárium létrehozása, az irgalmas és trinitárius szerzetesek Egerbe történő telepítése, az Egri Kórház létrehozása 1728-ban.
1744-től gróf Barkóczi Ferenc követte a püspöki székben, akit Mária Terézia nevezett ki egri püspökké, a Heves- és Külső Szolnok Vármegye főispánjává. Az Egri Egyetem megalapítása a személyéhez fűződik.
Gróf Eszterházy Károly volt a követője a püspöki székben. A személyéhez kapcsolódik az egri Univerzitas épületének megvalósítása. A négy fakultású Egyetem szervezése, az első magyar orvosi iskola, a Scola Medicinalis megalapítása, Markhot Ferenc Megyei főorvos vezetésével. Munkássága révén épült meg az Eger patakárvizeit megakadályozó völgyzáró gát kiépítése, amely egy hídszerű építmény volt. A pillérek között csak annyi vizet engedtek a mederbe, amennyit biztonsággal elbírt, a híd másik oldalán pedig a fölösleges vízmennyiség felduzzadt. Eszterházy halála után a védmű karbantartását elhanyagolták, így 1878-s nagy árvíz tönkre tette.

Az egri egyetem, a kórház, az Eger városát veszélyeztető árvíz és a gyógyító szerzetesek Csoda Vize, az Egri víz története időben összekapcsolódik.
A Jezsuita Szerzetes Rend Patikája 1714-ben nyílt meg gróf Telekessy püspök adománya segítségével.
A jezsuita rend gyógyszerészei sok hatásos és részben még ma is használatos gyógyszert fedeztek fel. Nevükhöz fűződik pld. a Kinin, a Perubalzsam első alkalmazása is, melyeket napjainkban is használunk a gyógyászatban. A világ egzotikus tájain is munkálkodó jezsuita szerzetesek, a távoli világrészek gyógynövényeit eljutatták hazai testvéreiknek, így kerültek azok Egerbe is. Lehetővé vált a különleges medicinák előállítása.
Az Egri Víz feltalálója Simon Ferenc jezsuita szerzetes atya, aki nem csak gyógyszerész, hanem betegápolással és gyógyítással foglalkozó szerzetes is volt. A korabeli írások jó orvosnak tartották. Erdélyben született és 1728-ban, a szerzetesi fogadalmának letétele után a jezsuiták patikájában dolgozott, majd több éves külföldön töltött gyógyszerészeti gyakorlat után, tizenhat esztendőn át vezette Egerben a rend patikáját. 1761-ben orvosként Bécsbe hívták egy beteg gróf gyógykezelésére, ezen az útján érte a halál.
Simon fráter halála után Neussel Jakab volt a patika vezetője, egészen 1773-ig, amikor ezt a szerzetes rendet Mária Terézia feloszlatta.
Az Egri Víz összetételének és készítésének titkát, a szerzetes patikusok szigorúan őrizték az Egri Rendház számára. 1771-ből rendelkezésre állnak adatok arra, hogy az egri jezsuita gyógyszertár, nevezeten Neussel Jakab szerzetes, a kassai jezsuita patikának sem adta át a receptet, hiába kérték.
Az Egri Víz elnevezés a XVIII. század végére közismert lett hazánkban.
A Jezsuita Szerzetes Rend feloszlatása után az ital titkát állítólag Neussel Jakab szerzetes patikus adta át az Irgalmas Szerzetes rendnek. A megbetegedett szerzetes patikus bekerült az egri Irgalmas Rendi Szerzetesek kórházába, a mai Markhot Ferenc megyei kórházba és a gyógykezelés viszonzásaként átadta a csodaszer titkát, az Egri Víz készítésének leírását.

Az Egri Irgalmasrendi Kórház látható a képen, a Minaret mellett, mely a gyorsan fejlődő Egerre utal a XVIII. században.   Már annak idején is köztudomású volt, hogy ez a csodálatos, gyógynövényekből készült ital, nem csak gyógyszerként alkalmazható, hanem kiváló szeszesital is egyben: a kórház melletti piacra jövő-menők közkedvelt italává vált is egyben - a piacra igyekvő árusok és kofák szívesen fogyasztották. A kor egri emberének közkedvelt élvezeti itala is lett: a kórház Minaret melletti sarkánál elhelyezkedő patika az Egri Vizet az utca emberének is ajánlotta és árusította.

A gyógyító munka nem csak sebészi tevékenységet jelentett.   A Szerzetesek a gyógyszertárukban, az Irgalmas Szerzetesrend "Gránátalma" patikájában dolgoznak a XVIII-XIX. században.

A XXI. század elején, napjainkban sokan megkérdezik: Mi is ez az ital?
Az idősebbek talán még emlékeznek rá, mint a múlt, XX. század hatvanas-hetvenes éveiben kapható italkülönlegességre, a fiatalabbak azonban teljesen tanácstalanok, amikor találkoznak vele. Valójában mi is ez az ital?

Mi az Egri Víz?

Pálinka? Az Egri Víz nem pálinka. Nem cefréből, nem gyümölcsből készül, nem erjesztéssel készül.
Víz? Nem víz, hiszen ha elolvassuk az összetevőit, az 1700-s évekből származó levéltári idézetet, akkor láthatjuk, hogy már Őseink is szigorúan megkülönböztették az egyik fajta Egri Vizet a másik Egri Víztől, hiszen"a jó Egri víz csak a gyógyszertárban születik"!
Szentelt Víz? Nem szenteltvíz, hiszen a gyógyító szerzetesek gyógyszerként, meghatározott betegségekre alkalmazták és nem volt az egyházi szertartások része.
A szerzetesek csodaszere? Igen! Csodaszernek tartották. Minden féle betegségre, nyavalyára alkalmazták. Külsőleg és belsőleg egyaránt. A gyógyszert eredetileg 70 alkohol fokos töménységűre készítették el. Külsőleg pl. visszeres láb bedörzsölésére, hajhullásnál fejbőr kezelésére stb. használták. Belsőleg alkalmazva azonban duplájára hígították és úgy fogyasztották: megfázásos-légúti betegségektől kezdve, ízületi betegségek kezelésére, emésztési zavarokra. Ahogy a régi vers mondja: "a lusta gyomor élesztője, és a tele gyomor segítője!" Igazi szíverősítőnek is tartották és még a XIX. század második felében is gyógyszerkülönlegességként tartották nyilván.
Gyógyszer? Igen. Hiszen évszázadokon keresztül gyógyszerként használták. A mai értelemben vett gyógyszer fogalmának, kritériumainak már nem felel meg ez az ital. Sokak szerint, egyszerűen gyógyhatású termékről beszélhetünk, ha valóban patikai körülmények között kerül előállításra.
"Bona Agriensis aqua, Officina sola nata" = " A jó Egri Víz csak (kizárólag) gyógyszertárban születik (készül)"
Azt is mondhatnánk, amit az eredeti, másik hungarikumra, a pálinkára is sokszor mondanak:
"Az Egri Víz kis mennyiségben fogyasztva gyógyszer, nagy mennyiségben alkalmazva pedig orvosság (a lelki bajokra)."
Ezt követően az Egri Víz a XVIII. század végére Monarchia szerte ismert gyógyszer lett. Kezdetben a jezsuita szerzetesek, majd az Irgalmas Szerzetesrend gyógyszertárai révén a világ mindén részébe eljutott. Mint közismert medicinát, az Irgalmasok még az amerikai kontinensre is exportálták a XIX. század elején. Elterjedéséhez hozzájárult, hogy a betegek nagy része, betegségével nem orvoshoz, hanem közvetlenül a patikushoz fordult gyógyulása érdekében.
Hogy adták ezt a korabeli gyógyszert? Cseppekben vagy kiskanállal adagolták. 30-60 cseppet egyszerre bevenni, vagy egy kávéskanálnyit kútvízzel hígítva fogyasztani óránként, míg a fájdalom nem enyhül, vagy fogfájás esetén "egy evőkanálnyi vétessék a szájba s tartassék addig benn, amíg csak kiállni lehet". Utazási betegségben, vagy elővigyázati gyógyszerül 40-60 cseppet cukorral kell lenyelni.
Az Egri Irgalmasrendi barátok 1904-ben a Bécsben megrendezett kiállításról aranyérmet, érdemkeresztet és díszoklevelet hoztak haza. Az 1907-s pécsi országos kiállításon pedig az Egri Gránátalma gyógyszertár ezüstérmet nyert. Ezek a díszoklevelek egy tudományos közlemény szerint, utoljára Tóth János megyei főgyógyszerész gondos őrzése révén, a szobájában voltak kiállítva az 1960-s években.

A XX. század elején azonban már három gyógyszertár is készített Egri Vizet a városban.
Ebből peres ügy keletkezett. 1904. 10. 04-n keltezett belügyminiszteri rendelet igyekezett a kaotikus helyzetben rendet teremteni. "Gyógyszerkülönlegesség" forgalomba hozatalát csak úgy engedélyezte, ha a fő összetevők az üvegen fel vannak tüntetve, valamint az ital előállítási jogát, a kizárólagos gyártási jogot az Irgalmas Szerzetesrend Gránátalma Patikájának adta. A peres ügy kapcsán sok részlet nem került tisztázásra. Például az is kérdésessé vált, hogy Neussel Jakab jezsuita szerzetes valóban állt-e egyáltalán a kórházban kezelés alatt.
A II. Világháborút követően, az Egri Irgalmasrendi Kórház államosítása után, az 1960-s években, a Heves Megyei Szeszipari Vállalat gyártott Egri víz nevű készítményt. Az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinátba való beolvasztása után, majd nem a rendszerváltásig folytatódott az előállítása. Az általuk készített Egri víz nem az eredeti recept szerint készült, annak ellenére, hogy az előállítás módját az egri megyei főgyógyszerész úr, Tóth János a Heves Megyei Szeszipari Vállalatnak átadta. Nem tiszta szesz felhasználásával, hanem alma pálinka alapon és pontosan nem tudni milyen fűszernövények felhasználásával készítették.
A már említett főgyógyszerész úr munkássága és kísérletező szorgalma az 1970-s évek termékének előállításához hozzájárult. A boros pincéjében a vendégeket először egy kupica Egri vízzel derítette jobb kedvre, majd a jóízű falatozás után kezdtek a kiváló egri borok kóstolásába.
Az rendszerváltást követő privatizációs folyamatban még egy Kft. gyártotta átmeneti ideig ezt az italt, majd csődbe mentek. Az készítményre vonatkozó védjegy bejegyzés elévült, melyet aztán az "Imperium Aqua" Egészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. megszerezett.

Dr. Tóth-Daru Péter alapította ezt a vállalkozást, az "Egri Víz reneszánszának" megvalósulása érdekében 2001-ben.
Dr. Tóth-Daru Péter, 1999-ben lett az Egri Megyei Kórház főigazgatója. Fiatal korából emlékezett az 1970-80-s évek Egri Vizére. Elkezdte keresni a boltokban, de nem találta. Mint a volt Irgalmas Rendi Kórház vezetője érdekelni kezdte a történet és komoly erőfeszítéseket tett az Irgalmas Szerzetesek Gyógyszertárának és korabeli Ebédlőjének történelmileg hiteles rendbetételére a kórházban. Megtalálta a történelmileg hiteles receptet és többszörös kísérletet végzett az ital napjainkban is korszerűnek tekinthető előállítására.
Dr. Tokaji-Nagy Tivadar atya volt az utolsó Irgalmas Szerzetesrendi patikus atya, aki Egerben Egri Vizet készített a gyógyszertárban. A II. Világháborút követően, a kórház államosítása és a szerzetesrendek feloszlatása után, Tivadar atya plébános lett és aktív plébánosi tevékenységének utolsó 30 évét Tarnazsadányban töltötte. Itt sikerült 1999-ben felkeresnünk. Tivadar atya jelmondata, tudományos disszertációjából származik, melyet a Budai Irgalmasrendi Kórház történelméről írt. A disszertáció jelmondata számunkra legyen napjainkban is megfontolandó!

Tivadar atyától kaptam ezt a biztosan 1950 előtt készített Egri Vizes üveg leáztatott címkét, melyet azóta is ereklyeként őrzök. A címkén jól látható a gyógyszer összetétele és a készítés helye és az alkalmazás módja.

Sajnos az Irgalmasok Egri Kórháza, ennek történelmi része ma így néz ki (lásd alább) a Minaret mellett. Az Irgalmas Rend kápolnája raktár, a Szerzetesek ebédlője sem került teljes restaurálásra. A fára festett és restaurált tábla képekkel valódi európai szenzáció lenne. A volt Gránátalma Patika felújítása is pénzre, esetleg jó szándékú befektetőre vár.

Az Egri Víz kóstolásához kedvcsinálónak, had adjak még befejezésül egy kis tájékoztatást.

A sok gyógy-és fűszernövény miatt igen erős illatú, jellegzetes aromájú ital. Aki egyszer megkóstolta és az illatát megérzi, az soha nem felejti el - jellegzetes "Egri Víz" illata van! Sokszor csak a fűszernövényeket használó gyógy- és fűszernövény szakértő háziasszonyok tudnak egy-egy fűszernövényt kiemelni kóstoláskor jellegzetessége alapján.

Dr. Tóth-Daru Péter
ügyvezető, Imperium-Aqua Kft.

video portré megtekintése

Köszönjük a figyelmét!